A Discovery Channel kutatásának egyik érdekes tanulsága, hogy azért a férfi szerepek között van olyan is, amely változatlan.

Szóval a férfiak megmaradtak vadásznak. Igaz, a vadászterület és a zsákmány is egy cseppet megváltozott. A vásárlás nem is olyan régen még jellegzetesen a gyűjtögetők, azaz a nők szerepéhez tartozott. Férfiember méltatlannak tartotta, hogy kezében kosárral, cekkerrel vonszolódjon standról-standra, üzletről-üzletre. Tévedés lenne azt hinni, hogy a férfiak a cekkerrel ugyanolyan meghitt barátságot kötöttek volna az elmúlt években, mint a számítógépükkel, mobiljukkal, navigátorukkal, de ha a vásárlás virtuális formáit tekintjük, ma már szinte nélkülözhetetlenek vagyunk. A postaládába gyömöszölt több kilónyi reklámanyag ugyanis – a korábbi feltevésekkel ellentétben – nem megy azonnal a kukába. A férfiak kaparintják meg, s ezek alapján készítenek gyors, praktikus és olcsó beszerzési terveket. És a férfiak azok, akik a világhálón való több órányi szörfözéssel meglelik a legjobbat, a legolcsóbbat, olykor a legszebbet. Ez utóbbi módszer nyilvánvaló előnye, hogy a rendelést magából a keresésre szolgáló eszközből is meg lehet ejteni.

Tehát ha a jövőben valaki fölteszi a kérdést, „Édesem, hol vetted ezt a gyönyörű libamájat?”, a kérdésre a választ egy férfihangnak kell megadnia – az URL megjelölésével. Első ránézésre ez úgy fest, mintha a gyűjtögetés csúszott volna át a férfiak kezébe, de a látszat ne tévesszen meg senkit. A férfiak ugyanis a „weben lőtt” cuccokat tényleg zsákmánynak tekintik, s a valamely internetes aukción jó áron megszerzett holmira éppolyan büszkék tudnak lenni, mint egy vadásztrófeára. Találunk, persze, hasonlóképp megtévesztő elmozdulásokat a nők oldalán is. Közismert tény, hogy az egykor a férfiakat illető döntések – pl. pénz befektetése, biztosítások megkötése, gépkocsi-vásárlás – jelentős hányada átcsusszant a nők döntési körébe.

Mielőtt könnyelmű kijelentéseket tennénk a nők elférfiasodásáról, gondoljuk csak végig, mi változott meg. Ötven esztendeje az európai kultúrkörben a férfiak jellegzetesen családfenntartó, klasszikus családfői szerepben mutatkoztak meg, és úgy gondolták, hogy a pénzügyek kezelése a családfenntartás körébe tartozik. Ennek a pozíciónak a gyengülésével együtt csendben belopakodott egy új gondolat éppen a pénzügyekbe: mi van akkor, ha ez nem a családfenntartás, hanem a család tagjaival való törődés, a róluk való közvetlen gondoskodás része?
 

Nem egyszerű. Azt javasolnám, férfitársak, hogy szombat délelőtt a piacon dumáljuk ezt ki alaposabban. Addig meg dobjátok fel ide a véleményeteket. Persze a hölgyek se fogják vissza magukat.